- Olvasási idő: 5 perc |
- Seregélyriasztás |
- 2021-09-06
Szőlőt termeszteni bizony kihívásokkal teli feladat. A zamatos gyümölcsök a vírusokon és atkákon túl, a vadak és a madarak, – elsősorban a seregélyek – károkozásának is ki vannak téve.
Szerencsére egy kis tervezéssel és megfelelő odafigyeléssel minimalizálhatjuk a károkat a szőlőben – meg is mutatjuk, hogyan!
LEGFONTOSABB A PREVENCIÓ
A prevenció, azaz a megelőzés a mezőgazdasági kultúrák mellett a szőlészetben is kiemelkedő szerepet játszik, ezért a sikeres vadgazdálkodási terv kialakítását már korán kell kezdeni és proaktívnak kell lenni.
Fontold meg, hogy ne csak egy érzékszervét zavard az állatoknak, hanem több elrettentő eszközt kombinálj és használd ki ezek szinergikus hatását. Ez azt jelenti, hogy az együttműködő részek eredményessége nagyobb a különálló részek eredményeinek összegénél.
Az időzítés kritikus fontosságú, nem érdemes megvárni, míg az állatok aktívan elkezdik fogyasztani a szőlőt, hiszen néha csak néhány nap is elegendő, hogy egy madárraj akár 70-90%-kal károsítsa a termést.
Az éhes madarat nehéz megmozgatni, és nincs olyan madárriasztó eszköz a világon, amely képes lenne megszüntetni egy táplálkozó madárraj 100% -át, ha egyszer megízlelték a napérlelte, édes és lédús szőlőt.
HOGYAN VÉDEKEZZÜNK A MADÁRKÁROK ELLEN?
A késői szezonban a legnagyobb problémát a madarak, azon belül is a seregélyek jelentik.
Azon kívül, hogy rengeteg fürtöt megdézsmálnak, nagyon sokat le is vernek, így aztán elrohadnak.
A megcsipegetett szemekbe pedig könnyen beleköltöznek a bogarak, és nagyobb veszélyt jelentenek rájuk a különböző betegségek is.
A VÉDEKEZÉS A JÓ TERVEZÉSSEL KEZDŐDIK
A nagyobb kiterjedésű szőlőültetvények védelmére a legjobb, ha már a kezdetek kezdetén madárhálót telepítünk. Ez persze költséges mulatság, de később még nagyobb kiadás, veszteség ér minket, ha a termés fele kárba veszik.
A madárháló kiválasztása során fontos szempont, hogy milyen sűrű a háló szövése, illetve mekkora annak szilárdsága. Nagyobb testű madarak ellen mindenképp érdemes erősebb hálóban gondolkodni, míg ha kisebb „betolakodóink” vannak, a sűrű madárháló lesz a nyerő választás.
Kaphatóak madárriasztó permetszerek is, ezek azonban nem mindig biztonságosak a szőlő számára.
A madárhálót ellenben érdemes kombinálni egy zajkeltő berendezéssel is. Ilyenek például a hangszóróval felszerelt madárriasztók, amelyek vijjogásszerű hangot adnak ki, elriasztva a kártevő madarakat.
Mivel ezek a madárriasztók rendszerint nagyon hangosak, csak külterületen javasolt bevetni őket.
Léteznek olyan készülékek is – ilyen például a Doxmand SR4 madárriasztó – amely napelemmel működik, így oda is telepíthető, ahol nincs áramforrás. A késő őszi napfényben is remekül működik, így a szüreti időszakban is hatékony segítséget nyújt a madarak, többek között a seregélyek ellen is.
A madarak látása rendkívüli, a legapróbb mozgásokat is képesek érzékelni, kár volna kihagyni ezt a kecsegtető lehetőséget a távoltartásukra.
Különösen igaz ez a zsákmányállatokra, amiknek egyes fajai akár 360°-os látómezővel rendelkeznek. A seregély is a zsákmányállatok közé sorolandó, szemei oldalirányban helyezkednek el, hogy nagy látómezőt biztosítsanak, de képesek egyszerre előre nézni, így az egymást átfedő látómezők térlátást tesznek nekik lehetővé.
Ezért kifejezetten ajánljuk, hogy használj vizuális elrettentő eszközöket, például mozgó műmadarat vagy fényes szalagot. Ezek az eszközök seregélyriasztó készülékeinkkel párosítva még hatékonyabb védelmet biztosítanak szüret idején is.
HOGYAN VÉDEJÜK MEG A SZŐLŐÜLTETVÉNYÜNKET A VADAKTÓL?
A szőlőnket nemcsak a légi-, hanem a szárazföldi erők is fenyegetik, így többfrontos védelemre van szükség. Az őzek már kora tavasztól egészen a szüret végéig károsítják a szőlőt, a szarvasok főleg a szarvasbőgés időszakában jelentenek veszélyt, a vaddisznók pedig túrásukkal tesznek kárt a területen.
Hogy megelőzd az ültetvényben keletkező károkozást elsődleges védvonalként használhatsz kerítést vagy villanypásztort. Ezek az eszközök nagy hatékonysággal tartják távol az őzeket, szarvasokat, vaddisznókat, de korántsem jelentenek teljes körű biztonságot, sőt!
Egy nagyobb, esetekben többmázsás állat, könnyedén áthatolhat rajta, vagy rosszabb esetben belegabalyodhat a dróthálóba, és megsérülhet. A sérült, riadt állatok pedig nagyobb kárt is okozhatnak a szőlőben.
A különböző szagriasztószerek szerepe sem elhanyagolható, bár valamivel több törődést igényel ezek kijuttatása, ugyanis a legtöbb vadriasztószer szaga pár hét eltelte után elillan, ezért újra ki kell juttatni a területre.
Legnagyobb ellenségünk ez esetben az időjárás, hiszen egy nagyobb esőzés lemoshatja permetünket, csökkentve a hatékonyságot vagy teljesen megszüntetve azt.
Míg a madarak főként a tűéles látásukat használják egy-egy veszélyforrás felkutatására, úgy a vadak elsősorban a szaglásukat és a hallásukat használják ugyan erre a célra.
Habár a madárriasztó készülékek némileg a vadakra is hatással vannak (hiszen hangosak), az őzek, szarvasok ellen mégis inkább ultrahangos vadriasztót érdemes alkalmazni. Ez a készülék olyan frekvencián bocsát ki hangokat, ami az emberi fül számára hallhatatlan, a vadaknak viszont rendkívül zavaró.
Ezeket aztán a végletekig kombinálhatjuk, akár egymással is. Rejthetjük a madár-, és vadriasztót például fára, vagy madárijesztőre – esetleg kiegészíthetjük a védelmünket különböző optikai tuningokkal is (CD-k, PET-palackok és egyéb házi praktikák).
Ahogy a madárriasztás esetében, itt is érvényesül a szinergia fogalma, azaz az együttműködő hatással (a mi esetünkben most a látás, hallás, szaglás egyidejű megzavarása) eredményesebbek lehetünk a vadkárral szemben is.
A jól megtervezett stratégia része a vadgazdálkodóval való együttműködés,ezért minden esetben konzultáljatok a lehetőségekről és az elvégzendő feladatokról, hiszen a vadak és madarak védelme épp oly fontos tényező, mint a termés megóvása.
