A mezőgazdasági vadkár – tényleg csak röviden

Öröm hallani egy-egy telefonbeszélgetés alkalmával, hogy milyen szorgosan dolgoztok, igyekeztek időben elvetni a magokat és gondoskodni a kártevők elleni védelemről. Utóbbinak már ebben az időszakban is kiemelkedő figyelmet kell szentelni, hiszen a vaddisznók előszeretettel túrják fel kukorica földjeinket, a nyulak pedig kedvükre csócsálják meg a napraforgónk éppen kihajtott kis szikleveleit.

Nem is egy olyan esetről hallottunk tőletek, mikor teljes egészében hektárokat kellett újra vetni, mert a vaddisznók nem végeztek félmunkát, gondoskodtak róla hogy a hétvégén se unatkozzatok és a vérnyomásotok még véletlenül se csökkenjen 140/90 alá.

Természetesen a vadkár megelőzése a gazdák és a vadászok számára is egyaránt fontos, mivel a vadászati törvény mindkét fél kötelességeit előírja a kár megelőzése érdekében. Azonban hatékonyan védekezni csak abban az esetben lehet, ha következetesen be is tartják ezeket a szabályokat.

A következőkben megtudhatod, hogy milyen eszközökre lesz szükséged a kárbecsléshez, és hogy mire ügyelj a felmérés során.  A cikkben igyekeztem a legfontosabb információkat kigyűjteni, hogy egy lépés se maradjon ki, a felmérés elvégzése során.

Ezeket jó, ha tudod a vadkár bejelentéséről

Mezőgazdasági vadkárt a vadkárbecslési szabályok szerint a következő időszakokban lehet bejelenteni, igényelni:

• őszi gabona: október 1. – augusztus 15.;
• tavaszi gabona: április 1. – augusztus 1.;
• kukorica: április 15. – november 30.;
• burgonya: április 15. – október 15.;
• napraforgó, szója: április 15. – szeptember 30.;
• borsó: március 1. – augusztus 30.;
• szőlő, gyümölcsös: egész évben

Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megtérítését a kár bekövetkezésétől – folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől – számított harminc napon belül lehet igényelni.  A határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye.

No, de mi is minősül vadkárnak?

Vadkárnak minősül:

• a szarvas, 
• az őz, 
• a vaddisznó, 
• valamint a muflon által 

a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban okozott kár. 

Továbbá: 

• az őz, 
• a mezei nyúl 
• és a fácán által 

a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár tíz százalékot meghaladó része. 

Na, de mit is jelent a gyakorlatban az “okozott kár tíz százalékot meghaladó része”?

A vadkár kifizetése

A termelők, illetve gazdálkodók tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy a területeken jelenlévő vadfajok károsíthatják a terményeket. 

Ezért meghatároztak egy minimum értéket – ez volna a 10% -, mely kárarányt a gazdálkodónak kell elviselni. Ezt hívják természetes önfenntartási értéknek. Ha a kárunk meghaladja ezt (tehát a 10%-ot), abban az esetben jogosultak vagyunk a kártérítésre.

A vadkárbecsléséhez szükséges eszközök

Ahhoz hogy felbecsüld az okozott kár mértékét az alábbi eszközökre van szükséged:

• Mérőszalag
• 1 m2 kijelölésére alkalmas eszköz (kör vagy négyzet alakú, könnyű léckeret)
• 15 méter hosszú kitűzésre alkalmas szalag, zsinór
• digitális mérleg (1 gramm pontossággal),
• számológép
• mérőedény (tál, vödör)
• gabonanedvesség-mérő műszer
• jegyzettömb
• íróeszközök
• jegyzőkönyvek

Ezen eszközök segítségével végezhetünk előzetes vadkárbecslést is, melyből nagyjából megállapíthatjuk az okozott kár mértékét, illetve, hogy milyen nagyságú kártérítésre számíthatunk. 

Ez csak egy állapotrögzítő becslés, tehát a végleges kárfelmérés megállapítására mindenképpen szükség van újbóli helyszíni szemlére.

Mit kell rögzíteni a vadkárbecslés során?

Az előzetes vadkárbecslési eljárás során az alábbiakat kell rögzíteni:

A fenológiai (a növény egyedfejlődésében az egymás után bekövetkező szakaszok) állapotnak megfelelően rögzítsük a növény fejlődési állapotát, a kárt okozó vadfajt, a károkozás mértékét, valamint ennek területi lehatárolását. A végleges kárbecslés megkönnyítése érdekében jelöljünk ki mintaterületeket.

A becslés során a fent rögzített adatokon túl meg kell állapítani a károsítás mértékét, az egységnyi terméshozamot, a megállapított értékesítési árat, illetve a levonandó egyéb költségeket.

A későbbi félreértések viták elkerülése végett a lehető legtöbb adatot fel kell venni és rögzíteni kell a jegyzőkönyvben, melyek a következők:

• a tulajdonos személye, táblaméretek, művelési ág (tulajdoni lapról)
• vadászatra jogosult alapadatai
• térképi beazonosítás, tábla befogadó méretei
• termesztési technológia alapadatai (vetésidő, fajta, sortáv, tőtáv, agrotechnika)
• kárelhárítás eddigi adatai (vadkárátalány, védekezés mindkét fél részéről stb.)
• terület és vadállomány összefüggései,
• ivóhely, dagonya
• erdő közelsége
• vad mozgása, migrációs útvonalak

(forrás: JÁNOSKA 2007)

Amennyiben szakértői segítségre volna szükségünk, keressünk fel egy vadkárbecsléssel és felméréssel foglalkozó céget, ahonnan releváns információkat szerezhetünk jogainkról és lehetőségeinkről.

Szakértőhöz abban az esetben forduljunk, ha nem tudjuk pontosan felmérni a kár nagyságát, vagy ha nem sikerült megegyezni a vadászatra jogosulttal. 

A megoldás!

Természetesen mindig törekedjünk az egyezségre, hogy a saját és a másik fél érdekei ne sérüljenek.

Érdemes megemlíteni, hogy sokan választjátok az ultrahangos riasztóinkat, szerte az országban (és még azon is túl). Ezt sok esetben más védekezési módszerekkel is kombináljátok (és milyen jól teszitek), hiszen így fokozhatjátok, a terület védelmét.

Ez az eszköz – egymás között, a költségeket megosztva, közösen a vadásztársaságokkal – egyfajta békítő megoldást nyújthat. Ennek segítségével pedig rengeteg időt, pénzt és bosszúságot spórolhattok meg, hiszen elkerülhetitek a hosszas jogi vitákat és pereskedéseket.