Mik azok a vadlegelők, hogyan segítenek a vadak távoltartásában?
- Olvasási idő: 6 perc |
- Vadriasztás |
- 2022-03-07
Egy nagyon érdekes, és relatíve új “technológiát” mutatunk most be, amivel megvédheted a terményeidet a vadaktól: ez pedig nem más, mint a vadlegelő.
Kicsit talán ahhoz tudnánk hasonlítani, mint amikor nyáron kiteszel egy rovarcsapdát, hogy odacsald a rovarokat. Viszont a vadlegelő, ezzel szemben, egy rendkívül humánus módja annak, hogy megvédd a főnövényt.
MI IS AZ A VADLEGELŐ?
A vadlegelő tulajdonképpen egy magkeverék, amely pillangósokból, lucernákból, és más, a vadak számára vonzó növényekből áll. Ezt a keveréket, kell a főnövény, vagy másnéven kultúrnövény-táblák szélén, egy minimum 5-20 méteres sávban elültetni.
Ezzel a trükkel és az ultrahangos vadriasztók megfontolt elhelyezésével már a tábla szélén megállíthatjuk a vadakat, és jóllakathatjuk őket, így nem mennek be a termésünkbe, és igencsak mérsékli a vadkár mértékét.
Ehhez persze ismerni kell a vadak nyomvonalát, járását, hogy milyen vadakat szeretnénk távoltartani (például őzet, vaddisznót, szarvast, nyulat satöbbi).
A VADLEGELŐK ELŐNYEI
A természetes élőhelyek szűkülésével és a vadfajok (főként az őz, szarvas és a vaddisznó, tehát a nagyvadjaink) túlszaporodásának többnyire negatív hatásaként szükségessé vált mesterségesen kielégíteni az állatok tápanyagszükségleteit.
Nem kell nagyban gondolkodni, hiszen már egy 5-20 méteres sávban vetett vadlegelő vetőmagkeverék elegendő lehet a vadállomány szükségleteinek kielégítésére. A vadföldek, gyepes területek célzott felhasználása pedig csökkentheti a szomszédos területek károsítását és a vadmozgás intenzitását.
Egy jól működtetett vadlegelő segítséget nyújthat a vadállomány pontosabb felbecslésére, egyben tartására és biztos kilövőhelyet is létesít. Mindezzel pedig elősegíti a szakszerű vadászatot és a selejtezést, így az ökológiai vadgazdálkodás szerves részét képezheti.
Az akár 3-4 évig is fennmaradó vadlegelők további előnye, (már persze azon kívül, hogy megvédi a terményt a vadkároktól és a rágásoktól) hogy biodiverzitás szempontjából egy nagyon gazdag, sokrétű életteret biztosít az állatoknak.
Ezen túlmenően pedig, egy újabb pluszpont, hogy a telepített vadlegelő egyúttal rovarlegelőként is funkcionál. Természetes életteret és táplálkozási lehetőséget biztosít a beporzó fajoknak, amik aztán bejárnak a főnövénnyel ültetett területekre is, elősegítve a beporzást. A növényeink tehát egyúttal dúsabbak, és éghajlat tűrőbbek is lesznek, sőt még az apróvadak számára is remek fészkelő- és búvóhelyet biztosít.
A vadlegelő ezen kívül javítja a talaj minőségét is, hiszen a takarónövénnyel vetett, forgatás nélküli területek több gilisztát vonzanak.
A takarónövények alkalmazása tehát egy teljesen fenntartható, ökológiai szempontból is megtérülő befektetés.
Itt pedig most álljunk meg egy fél pillanatra, és beszéljünk a szárazságról, vagy épp a monszunszerű esőzésekről is. A klímaváltozásból adódó hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék ugyanis jelentősen hozzájárul a talajerózióhoz. A vadlegelőt (takarónövényt) szegélyként alkalmazva viszont meggátolhatjuk a víz és a talajelhordást.
A jobb talajtól és a nedvesség megkötésétől a növények jobban bírják majd a szélsőségesebb éghajlati viszonyokat (például a hőséget). Mivel nagyobb gyökeret növesztenek, így akár 2,5 méterről is felhozzák a tápanyagokat, valamint jelentős nitrogént és foszfort kötnek meg, ezáltal nő a tápanyag-utánpótlás és javul a termésátlag.
Mivel ennek hatásaként csökken a műtrágya és a permetszer kijuttatás, a vadlegelős megoldás egyúttal a pénztárcánkat is kíméli.
MIÉRT NEM ALKALMAZZÁK MÉGSEM A VADLEGELŐKET?
A takarónövényes táblák rengeteg komplex tápanyagot és rostot tartalmaznak, ami különösen a téli, kora tavaszi hónapokban mágnesként vonzzák a vadakat. Épp ezért a védekezés akár fordítva is elsülhet. A főnövényben is keletkezhet jelentős rágás valamint taposási kár, ha egy több száz egyedből álló rudli megjelenik a területen. (De erre van megoldás, amit cikk végén részletezzük.)
A másik ok, hogy egyes vélemények szerint a vadásztársaságok nem ismerik el a takarónövényes technológiát, ezért a vadkárt nem lehet elszámolni ezekre a területekre.
Egyszerűen nem látják a lényegét, ezért nem tartják értéknek, pedig a vadkár már igen komoly anyagi terheket ró a gazdálkodókra.
Egyetlen hektár bevetése akár 10-20 ezer Ft-ba is kerülhet, több tonna zöldtömeget ingyen biztosítva a vadásztársáságok számára és a vadállomány etetésére.
Ebből fakadóan jogosan merül fel bennük a kérdés, hogy akkor miért tartsanak fent egy 5-20 méteres vadlegelősávot, amikor el is vetheti a főnövénnyel, aminek a kártételét már eltudja számoltatni a társaságokkal.
Világos, hogy ha ezt a fajta védekezési módszert szeretnénk széles körben alkalmazni, ahhoz egy erőteljes szemléletváltásra, stratégiai és rendszerszintű gondolkodásra van szükség, mind a vadásztársaságok, mind pedig a gazdálkodók részéről.
Ha a szemléletváltás sikerrel járna, mindkét fél számára előnyös lenne.
A javuló talaj, a klímatűrőbb növények és a plusz terméshozam extraprofitot jelent a gazdálkodók számára és képesek lesznek a vadlegelő vetőmaggal elvetett területek miatti terméskiesések kompenzálására.
Mindebből a vadásztársaságok is profitálhatnak, ugyanis a biztosított kilövőhelyek növelhetik a vadászatok sikerességét és az állományszabályozást, aminek közvetlen hatásaként csökkennek a vadkár miatti kiadásaik.
HOGYAN ILLIK MINDEBBE AZ ULTRAHANGOS VADRIASZTÁS?
A válasz egészen egyszerű, azonban a kivitelezés döntő súllyal bír: az ultrahangos vadriasztó készülékekkel hatékonyan védhetjük meg a főnövényt az őzet, szarvast, vaddisznót vagy éppen a nyulat pedig a vadlegelőn tarthatjuk.
(Ha szeretnéd jobban megismerni az ultrahangos vadriasztókat a linkre kattintva olvashatsz róluk részletesebb információt.)
Nem szabad elfelejtenünk, hogy nemcsak a talajgondozásban, de a vadkár elleni védekezésben is jól átgondolt stratégiára és rendszerszintű gondolkodásra van szükség. Az időben, átgondoltan és megfelelően kiépített rendszer az állatok és az emberek javát szolgálva segít csökkenteni a vadkár mértékét.
Mi a különböző védekezési módszerek kombinálását javasoljuk. Minél több érzékszervét próbáljuk zavarni az állatnak (vagy épp szükségletét kielégíteni egy számunkra is elfogadható eljárással), annál kevesebb kártételt fogunk tapasztalni az érintett területen.
Mutatunk egy lehetséges alternatív védekezési lehetőséget, ami jó példa a különböző vadvédelmi módszerek kombinálására:
