Egy kedves barátunk, Szilárd, azzal a problémával keresett meg minket, hogy a feleségével éjszaka kaparászást hallanak a padlásról. Javasoltunk is neki egy készüléket, majd elláttuk néhány jó tanáccsal, hogyan is kell kihelyezni a készüléket. Megkértük őt, hogy írja le a küzdelmét az egerekkel, és a tapasztalatait a rágcsálóriasztóval. Lejjebb az ő beszámolóját olvashatjátok.
Bizonyára tudjátok, milyen az, amikor az ember csendre vágyik és lefekszik aludni, majd egyszer szörnyű kaparásokat/rágásokat hall a padlásról.
Az egyik ilyen éjjel, amikor hallgattam a kaparszásást és a rágcsálást, azon gondolkodtam, hogy mikor szakad ránk a mennyezet. Vagy mi van akkor, ha épp útban a mosdó felé hozza rám a frászt az egér?
A mi történetünk is pont így kezdődött, miután beköltöztünk a felújított házunkba.
Télen az egerek búvóhelyet keresnek maguknak (most már ezt is tudom), lehetőleg olyat, ahol bőségesen találnak maguknak élelmet. A mi házunkban “szerencsére” minden körülmény adott volt arra, hogy az egerek fészkéül szolgáljon.
Sőt, erre a célra teljesen megfelelő méretű és mélységű lyukak találhatók a mennyezeten lévő stukatúrban, így már nem nehéz bejutni a rágcsálóknak a stukatúr alatti gerendák közé.
A ház felújítása során több régi csővezeték eltávolítására volt szükség, közöttük akadt olyan is, ami a padlástérbe ment. Akkor jó ötletnek tűnt a lyukak purhabbal való tömítése mondván, majd úgyis gyapot és gipszkarton lesz alatta.
Utólag belegondolva ez nagy hiba volt, ugyanis a kis rágcsáló a melegebb búvóhelyet keresi és nem jelent nagy gondot neki a purhab eltávolítása. Igen ám, de a purhab eltávolításával máris mélyebbre jutott, az üveggyapottal tömített plafon és gipszkarton közé.
És itt kezdődött aztán a móka és a kacagás…
A rágcsáló fárasztó munkálatait többnyire este hallottuk, ebből arra tudtunk következtetni, hogy napközben gyűjtöget, este pedig berendezi a “lakást”, mint egy jó lakberendező.
Néhány nap után már két ponton is hallottuk egyszerre. Amint seprűnyéllel megkopogtattuk a gipszkartonfalat, úgy nyertünk 5 perc csendet. Közben azon törtük a fejünket, hogy mi lesz velünk áram nélkül, ha a gipszkarton mögötti villamos vezetékeket rágja el. Egyrészt talán nem éli túl, de másrészt meg kell majd bontani a gipszkarton falat, ami nagy munkával jár.
Egyből tudtuk, hogy cselekednünk kell. Első lépésként felengedtük a macskát, de azt mondanom se kell, hogy nem fért hozzájuk. Így ez az ötlet hamar befuccsolt.
Ezután a jó öreg egérfogó csapdákra esett a választásunk. Ezeket helyeztünk el tehát a padlástérben és vártunk vele néhány hetet.
A 7-8 db csapdából akadt egy olyan, amivel fogtunk egeret, a többi vagy nem csapódott le (de a csali sehol) vagy lecsapódott, de nem volt találat. Ezt követően a ragasztó csapdák kihelyezését javasolták, ezért a megmaradt laminált padló darabkák egyik oldalát bekentük ragasztóval, majd a közepére kolbászt és sajtot helyeztünk el.
Ezzel csak az volt a baj, hogy a Frici nevezetű macskánk, amint felszabadult a padlásra nem győztük kiszabadítani a ragasztóból.
Néhány hét múlva a több kihelyezett csapdából néhány sikerrel járt, kb. 3 egeret sikerült megfogni, de a mennyezet továbbra sem halkult éjszaka. Ekkor egy jó barátunk javasolta a Doxmand Nomus Plus X5 típusú készüléket.
A készülék elsősorban az egerek megzavarására lett kifejlesztve, változó ultrahangok generálásával. A számukra idegesítő hangfrekvencia miatt más területekre kényszerülnek. A szakértők felhívták a figyelmünket, hogy a sikeres riasztás kulcsa a helyes kihelyezésben rejlik, ezért figyelmen átolvastuk a leírást, miszerint a készüléket a rágcsáló feltételezett beérkező útvonalával szemben kell elhelyezni, ezért az alábbi kép szerint raktuk le.
A készülék kihelyezését követően még két hétig hallottuk az egerek kemény munkálatait. Már azt hittük, hogy az ultrahangos egérriasztó sem válik be, de két hét után hirtelen csend lett.
Elméletem szerint az egerek bespájzoltak a gipszkartonfal és a mennyezeti fal közé. Ezután nem bújtak elő (ehhez minden bizonnyal közrejátszhatott a készülék, mivel az ultrahang zavarta őket), amíg volt mit fogyasztani. Két hét múlva, miután elfogyott a bespájzolt élelem, muszáj volt kibújni az újabb “csomagért, viszont a zavaró ultrahang miatt már nem mertek visszajönni.
Utólag belegondolva kár, hogy nem tudtunk előbb a készülékről, hiszen megelőzés céljából is használhattuk volna, így rengeteg kellemetlenségtől, álmatlan éjszakától megkímélhettük volna magunkat. Persze utólag mindig okosabb az ember.
Hasonló tartalmakért iratkozz fel hírlevelünkre és rendszeresen értesítünk az új cikkekről, újdonságokról!
Ha hasznosnak találtad a cikket és szerinted segítséget nyújt másoknak is a tartalma, kérlek oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel
