A seregélyekkel kapcsolatban az embernek meglehetősen ambivalens érzései támadnak. Hiszen egyrészt több millió rovartól szabadítanak meg minket, másrészt azonban hihetetlen mértékű károkat képesek okozni a gyümölcsösben, szőlőültetvényben.
Épp ezért úgy láttuk, célszerű összeállítani egy “seregély-kisokost”, amelyben 6 seregéllyel kapcsolatos kérdésre adunk választ.
Nézd meg táplálkozás közben:
Sokan, tévesen azt hiszik, hogy a seregély védett madár. Ahhoz azonban, hogy erre a kérdésre pontos választ adjunk, először is értelmeznünk kell a hatályos, 13/2001 KöM rendeletet, amely a Magyarországon élő vagy átvonuló állatfajok védettségét szabályozza.
A rendelet egész pontosan így szól:
“4/A. § * (1) Közegészségügyi okból, továbbá a légiközlekedés biztonsága, valamint az okszerű mezőgazdasági termelés biztosítása érdekében – amennyiben természetvédelmi érdeket nem sért – a bütykös hattyú (Cygnus olor), a házi veréb (Passer domesticus), a kárókatona (Phalacrocorax carbo), a sárgalábú sirály (Larus michahellis), a sztyeppi sirály (Larus cachinnans), a seregély (Sturnus vulgaris) és a hörcsög (Cricetus cricetus) riasztása, elejtése, gyérítése, állományának szabályozása engedélyezhető.
(5) * A seregély (Sturnus vulgaris) gyérítését engedély nélkül végezheti a külön jogszabályok alapján kijelölt vadászatra jogosult, a hegyközség területén működő hegyőr, valamint az ott mezőőri szolgálatot ellátó személy, kizárólag a szőlő- és gyümölcsültetvényekben, valamint csemegekukorica-táblákon, azok termésének megóvása, illetve az azokban keletkező károk mérséklése érdekében, amennyiben tevékenységét
(6) A vadászatra jogosult, valamint a (3) bekezdés szerinti halászati őr és az (5) bekezdés szerinti hegyőr, valamint mezőőr a (3) és az (5) bekezdés szerinti gyérítést végző személyekről (a vadászjegyük számának feltüntetésével), a gyérítések helyéről, idejéről, módjáról, valamint az elejtett madarak számáról a tárgyidőszakot követően, február 28-ig köteles jelentést küldeni az illetékes természetvédelmi hatóságnak.”
Tehát nem lehet őket “csak úgy” lövöldözni, azonban a szüreti időszakban nem védettek.
A seregély főként rovarokat fogyaszt, például pókokat, molylepkéket, szitakötőket, szöcskéket, fülbemászókat, legyeket, méheket, darazsakat és hangyákat. Előszeretettel fogyaszt azonban őszibarackot, szőlőt, ribizlit, és paradicsomot is, így – főképp nagy csapatokban – igencsak komoly károkat képesek okozni.
A fentiek fényében azt mondhatjuk, hogy a seregély hasznos madár, ugyanakkor elképesztő károkat képesek okozni a gyümölcsösökben.
Épp ezért érdemes őket távol tartani, különböző módszerekkel, például
A seregélyek énekes madarak, leginkább a hímek hallatják a hangukat. Néhol dallamos, néhol mechanikus, több percig tart és több daltípusból áll össze. Mivel rendkívül sokat cseverésznek, így meglehetősen zavarhatják a környékükön élő embereket.
Itt meghallgathatod milyen zsivalyt képesek okozni:
A seregélyek természetes ellenségei a madarak közül kerülnek ki, és számtalan, különböző faj támadhatja meg őket.
Többek között:
A legjobb módja, hogy megvédd a terményt, ha a seregélyek nem tudnak hozzáférni. Erre a célra kiválóan alkalmas a madárháló. A madárháló kiválasztása során vedd figyelembe, hogy milyen sűrű a háló szövése, illetve mekkora annak szakítószilárdsága.
Seregélyek ellen javasolt erősebb hálóban gondolkodni és legfeljebb 25–28 mm-es szemnagyságút választani. A hálóval való védekezés ugyan költséges megoldás, felrakása és leszedése is bonyolult művelet, azonban mégis egy megtérülő befektetés lehet.
Azoknak a gazdálkodóknak, akiknek évi 25–30%-os bevételkiesést okoznak a madarak egy jó minőségű háló akár 5 éven át védheti a termést, így aztán könnyen kiszámolható, hogy mennyi idő alatt térülne meg a beruházás.
Ahol a hálós védekezés nem kivitelezhető használhatsz seregélyriasztó készülékeket. (De akár a hálós védelmet kiegészítve is alkalmazható – ahogy azt mindig hangsúlyozzuk, kombináció erősebb védelmet eredményez).
A seregélyriasztó készülékeink olyan hirtelen történő, vijjogásszerű hangimpulzusokat bocsátanak ki, amelyek hatására a madarak veszélyben érzik magukat, ezért elrepülnek, a legtöbb esetben már meg sem kísérelnek leszállni a védett területen.
A fejlesztés során csapatunk tanulmányozta a seregélyek viselkedését és reakcióját a különféle hangokra és azok kombinációira, így biztosítva a legjobb elérhető eredményt a seregélyek elleni védekezésben.
A készülékek azonban nagyon hangosak, megközelítőleg 130 dB-es hangerősség előállítására képesek, ezért használatukat lakott területen nem javasoljuk.
Jól átgondolt stratégiával és ésszerűen kihelyezett seregélyriasztóval akár több hektárnyi területet is védhetsz, ahogy ezt Sándor is tette.
A készülékek ellenállnak az időjárás viszontagságainak, a folyamatos működést pedig az optimalizált napelemes töltés garantálja, ezért nem szorulnak sűrű ellenőrzésre, a működés teljesen automatikus.
A madarak (köztük a seregélyek is) éjszaka nem aktívak, ezért nincs szükség éjszakai riasztásra. A készülékek érzékelik a napkeltét és a napnyugtát, így csak nappal működnek, tehát csak akkor, amikor szükség van rá.
Az SR2 madárriasztó 2, míg az SR4 madárriasztó 4 hangszóróval felszerelt. Az előbbi 1,5, míg az utóbbi körülbelül 3 hektáros terület megvédésre képes a madárraj nagyságától és az időjárási viszonyoktól függően.
A készülékek mobilisak, ezért oda helyezhetők, ahol a legnagyobb szükség van rájuk, valamint percek alatt telepíthető, ezért gyorsan tudsz reagálni a védelmed átcsoportosítására.
Kihelyezési tippekért és szakszerű tanácsokért kereshetsz minket is elérhetőségeink bármelyikén és készséggel segítünk megtalálni a legjobb megoldást.
Hasonló tartalmakért iratkozz fel hírlevelünkre és rendszeresen értesítünk az új cikkekről, újdonságokról!
Ha hasznosnak találtad a cikket és szerinted segítséget nyújt másoknak is a tartalma, kérlek oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel
