A villanypásztor egy jól ismert technika, ha háziállatok elkerítéséről van szó és meglehetősen jó módszer a jószágok egy területen tartására – ez eddig világos.
A baj csak akkor kezdődik, amikor vadkár ellen kell védekeznünk, ugyanis az éhes vadat nehezebb meggátolni abban, hogy bejusson a területre – sokkal nehezebb, mint a háziállatokat egy helyben tartani.
Azonban különböző vadfajok (pl. szarvasok és őzek) távoltartására alkalmazott technikák nem merülnek ki pusztán a villanypásztorokban, ma már sokkal széleskörűbbek.
Választhatunk különböző kémiai szerek közül, vagy alkalmazhatjuk a régóta használt kerítéses módszert, de egy valamiben mindegyik megegyezik: a szakszerű telepítésük/kijuttatásuk és alkalmazásuk elengedhetetlen a hatékony vadkárvédelmi stratégiában.
A helytelenül telepített rendszerek vagy kijuttatott szerek több kárt okozhatnak, mint hasznot. Nincs ez másképp a villanypásztor-rendszereknél sem, ugyanis egy rosszul telepített elektromos kerítés azt is eredményezheti, hogy bent tartja az állatot és nem pedig távol.
A bennragadt vad pedig jól tudjuk mivel táplálkozik (amit a területen talál). Ez lehet akár a te kukoricád vagy napraforgód is (és így tovább; ide voltaképp bármilyen más kultúrnövényt is behelyettesíthetsz).
A cikkben részletesen bemutatom, mire kell ügyelned a villanypásztor telepítésekor és hogyan illeszthető mindebbe az ultrahangos technológia (spoiler: mindenre is, de szerencsére akad segítség).
A Bentley Magyarország Kft. a Speedrite villanypásztor rendszerek forgalmazója remek alternatívákat kínál a vadfajok elleni védekezésre és szakemberei végig kísérnek a tervezési szakasztól kezdve egészen a kivitelezés végéig.
Csipetnyi tudásommal én is összeszedtem néhány gondolatot – történetesen 10-et – a villanypásztorok tervezési szakaszához, ami végül nem is sikerült olyan rövidre, mint gondoltam.
De tudod hogy szól a mondás: “Ha már lúd, legyen kövér.”
Ha egyedül vágsz bele a kivitelezésbe ez a kis szösszenet jó mankó lehet, ha pedig szakszerű segítségre villanypásztor rendszerekkel kapcsolatban, a megadott linken érdemes kopogtatni.
(Ha tetszett ne félj használni a „Tetszik” gombot a Tudástárban és megosztani a közösségi médián 😉)
Az alábbiakban időrendi sorrendben, lépésről lépésre megosztom veled, hogy mire érdemes odafigyelni a rendszer tervezése során.
Az első teendő a tervezési szakaszban, hogy meg kell határoznod, mennyi vezetékre lesz szükséged a terület körbekerítéséhez. A feladat egyszerűnek tűnik, de figyelj arra, hogy a terület alakja nagyban befolyásolja a szükséges vezeték mennyiséget.
Egy szabálytalan alakú parcella körbekerítése során a szélességi és hosszúsági paramétereket figyelembe véve számold ki a szükséges mennyiséget, és szorozd meg a vezetéksorok számával.
Hogy egyszerűbb legyen, mutatok is egy példát.
Ha van egy 1 ha-os területed, aminek mind a 4 oldala 100-100 méter, akkor 4×100, tehát 400 méter vezetékre lesz szükséged.
Igen ám, de jön az őz és légiesen átugorja az 1 szál vezetéket, ezért magasítanod kell a védelmeden és még 2 szál vezeték behúzása szükséges.
Így összesen 3×400 méter, azaz 1200 méter vezetékre lesz szükséged ahhoz, hogy a villanypásztor távol tartsa Bambit a kukoricádtól.
A kerítés tervezésekor figyelembe kell venned, hogy milyen állatfajt akarsz távoltartani. Ha több faj (például szarvas és vaddisznó is) károkat okoz a területeden, ennek megfelelően vedd figyelembe a vezetékek földtől mért legkisebb és legnagyobb távolságát.
Vaddisznó ellen 20-30 cm-re érdemes a legalsó zsinórt behúzni, míg szarvas ellen kritikus szempont a magasság, ezért akár 220-250 cm-es magasságban gondolkozz a legfelső szál kihúzásakor.
A vezetékek számát és a vezeték típusát is ettől tedd függővé, ugyanis a vaddisznók átbújhatnak alatta, az őzek, szarvasok pedig átugorhatnak közte/felette.
Az átszakítások megelőzésére nyújtanak megoldást a magas szakítószilárdságú vezetékek (és az ultrahangos vadriasztók is… de erről majd később).
A nagy szakítószilárdság ugyan ellenállóbbá teszi a vezetéket a szakadástól, ám gyakorlati használat során nem minden esetben érdemes a legerősebb vezetéket választani.
Szakítószilárdság ide vagy oda, egy-egy nagyobb rudlit a legerősebb vezeték sem képes megállítani és véleményem szerint, ha a szarvas be akar jutni a táblára, inkább szakítsa el a vezetéket, minthogy a fél kerítést oszlopostul behúzza a kukoricába. 😊
Az oszlopok elhelyezése is fontos tényező. 5-6 méteres távolságnál lehetőleg ne legyen nagyobb a két oszlop közötti távolság, így a nagyvadak is nehezebben tudják átszakítani a kerítést.
A vezeték egyik legfontosabb paramétere az elektromos ellenállás.
A villanypásztor vezetékek ellenállása határozza meg, hogy milyen hosszú kerítést lehet vele építeni. Ezt az értéket Ohm/m-ben fejezik ki és általában 0,4 és 15 Ohm/m között mozog.
Minél kisebb a vezeték Ohm/m értéke annál alkalmasabb hosszú kerítés kialakítására.
A kerítést alkotó vezetékben az elektromos energia feszültsége a távolsággal és a vezeték ellenállásával arányosan csökken. A hatékony védekezéshez legalább 6000V feszültségnek kell lennie a vezetékben, ezért, ha túl nagy ellenállású vezetéket használsz előfordulhat, hogy nem lesz hatékony a villanypásztor.
A Speedrite kínálatában találhatsz 300 kg-os szakítószilárdsággal rendelkező vezetéket, ami így rendkívül ellenálló a szakításokkal szemben. Elektromos ellenállása mindössze 0,35 Ohm/m, megfelelő villanypásztorral akár 200 km hosszan is képes kimagasló teljesítményt nyújtani.
A vezetékeket UV védelemmel is ellátták, ezért élettartamuk megnőtt, jobban bírják az időjárási viszontagságokat, mint más villanypásztor vezetékek.
A megfelelő villanypásztor rendszerhez a körülményekhez legalkalmasabb tápegység szükséges.
A tápegység kiválasztása során vedd figyelembe az összes vezetékhosszt, a környezeti adottságokat és bent-vagy kint tartandó állatfajt.
Kifejezetten nagyvadjaink elleni védelemre a Speedrite 6000 készüléket ajánlatos használni, mely tápegység 6J kimenő energiával tökéletesen alkalmas akár nagyobb egybefüggő növénykultúrák megvédésére is.
A Cyclic Wave [azaz feszültség (Volt)] esés esetén is ugyanakkora kimenő energiával (Joule) képes dolgozni a rendszer és a Bi-Polar technológiával (köves, száraz talajtípusoknál a földelés hatékonyságát növelő rendszer) a Speedrite készülékek megbízható és erős védelmet nyújtanak a legszélsőségesebb körülmények között is.
A mezőgazdasági és erdészeti területek zömén valószínűleg nem lesz hálózati áramforrásod, ezért két opció közül választhatsz.
Dönthetsz úgy, hogy akkumulátorról üzemelteted a készüléket vagy napelemes rendszert építesz ki hozzá.
Az akkumulátorról való üzemeltetésre tökéletesen megfelel egy 12V-os akkumulátor, ami teljes töltöttség esetén körülbelül 1 hétig működtetheti a rendszered.
A napelemes villanypásztor-rendszer valamivel komplexebbek és kevesebb ellenőrzést igényel, hiszen az akkumulátor töltését elvégzi helyettünk, így folyamatos energiaellátást biztosít.
Egy 50 W-os napelemmel akár 30 km-es vezetékhossz áramellátását, azaz körülbelül 7 ha-os terület védelmét biztosíthatod.
A villanypásztor földelése a rendszer legfontosabb része. A földelő szondákat lehetőleg nyirkos és árnyékos helyre telepítsd, 1 méteres mélységbe. Azt, hogy hány földelésre lesz szükséged a talaj nedvessége és a kerítés hosszúsága határozza meg.
Minél szárazabb a talaj és hosszabb a kerítés, annál több földelést kell elhelyezned.
Ahogy korábban említettük az oszlopok távolsága ideális esetben 5-6 méter. Ezen kívül még számításba kell venni a terület növényzetét. A fák és bokrok érintkezése a vezetékekkel csökkentik a rendszer hatékonyságát, ezért már a tervezési szakaszban szükséges kalkulálnod a növényzet növekedésével.
Legjobb, ha legalább 40-60 cm távolságot tartasz a tereptárgyaktól, így nem kell sűrűn metszést végezned a területen. Az aljnövényzet növekedésével is számolnod kell, ezért a rendszeres kaszálást nem szabad elhanyagolni.
Tipp: A kapukhoz és sarkokhoz szánt oszlopok elhelyezésekor, gondosan ügyelj a stabilitásra, mert ezek a pontok adják meg a rendszered szerkezetét és nagy erőbehatásnak lesznek kitéve a vezetékek feszítése során.
Ha az oszlopok megvannak jöhetnek a szigetelők. A különféle szigetelők és csatlakozók tömkelegében könnyű elveszni, ezért javasoljuk, hogy vedd fel a kapcsolatot a Speedrite szakembereivel, akik segítenek a pontos mennyiség kiszámolásában és a kapuk típusának meghatározásában.
Ha a kerítés a közutak vagy ösvények mellett halad kötelező minimum 100 méterenként figyelmeztető táblákkal jelezni az áramütés veszélyét, amiket a vezetékhez kell rögzíteni.
Hibakereső beszerzése is javallott, ha villanypásztor üzemeltetésén töröd a fejed. Ezzel a kis eszközzel könnyedén felkutathatod az esetleges hibák forrását, lényegesen leredukálva a karbantartással töltött időt.
Akár ez egy film címe is lehetne, de nem az. (Még.)
Az ultrahangos vadriasztók csökkenthetik a sűrű karbantartási munkálataid, ugyanis bármennyire alkalmasak vadak távoltartására a villanypásztorok még ez sem jelent 100%-os biztonságot.
A magas szakítószilárdság ellenére is előfordulhat a vezetékek elszakadása. A régen telepített vezetékek nem állnak ellent az idő vasfogának, az anyag idővel veszít teljesítőképességéből, a vadak pedig mindent megtesznek, hogy hozzájussanak a tápanyagban gazdag kultúrnövényekhez.
Épp ezért szinte elkerülhetetlen, hogy be-bejussanak a területre.
Ez egyrészt azért probléma mert az átszakított részek karbantartása sok időt vesz el a gazdálkodóktól, másrészt, ha a vad belegabalyodik a villanypásztor vezetékébe, az állat pusztulását okozhatja.
Az ultrahangos vadriasztás egyik előnye, hogy könnyen mobilizálható, ezért gyorsan és egyszerűen áttelepíthető az erősen vadnyomásos területekre. Használatával csökkenthető a villanypásztorokban okozott károk mennyisége és csökkenhet a vadmozgás, esetenként akár 100%-kal.
Az ultrahang zavaró hatást generál az őzek, vaddisznók, szarvasok és nyulak számára egyaránt. Ha ezt párosítjuk egy fizikai behatással, például a villanypásztorok áramütésével, az állatok egy idő után összekötik az ultrahangot a kellemetlen áramcsapáásal és már meg sem közelítik a területet.
Mindez azt eredményezi, hogy a villanypásztor rendszerben csökkennek az átszakításos károk, a vadat sem érik fizikai sérülések és a termény is megmenekül.
A technika alkalmazható egyébként vadkárelhárító vadászattal is. Itt az állatok a puska lövésével fogják azonosítani az ultrahangot és megtanulják, hogy ahol ez a hang jelen van, ott nagy valószínűséggel veszély leselkedik rájuk.
Na de nézzük rögtön 2 variációval, hogyan illesztheted be az ultrahangos riasztót a villanypásztor rendszeredbe!
Ebben az esetben a riasztókat 70 méterenként tanácsos kihelyezni egy sávban az oszlopokra szerelve.
Bár a hatósugár ideális körülmények között akár 100 méteres is lehet, érdemes a sugarak esetében legalább 30 méteres átfedést hagyni, hogy az időjárás és a növekvő növényzet kevésbé befolyásolja a teljesítményt.
Ilyenkor a riasztókat a területen belül helyezd el, a terület szélétől 30-50 méteres távolságra, és irányítsd kifelé, hogy a vadak már azelőtt érzékeljék az ultrahangot, mielőtt a kerítéshez érnének.
Ez azért jó megoldás, mert ha a vad át is jut villanypásztoron, a területen belül is érzékelni fogja az ultrahangot és jó eséllyel megfordulásra kényszeríti. Ezenkívül a fel-felsejlő ultrahang folyamatosan fenntartja a figyelmét, a táplálkozásban megzavarja és nyugodtabb helyszínt keres az étkezéshez.
Azt javaslom próbáld ki mindkét variációt és döntsd el melyik volt hatásosabb.
Bár Magyarország erdőterülete a KSH adatai szerint csekély mértékben ugyan, de növekszik, a növekvő vadállomány populáció, és a még mindig kevés élettér, lépésre kényszeríti az állatokat.
Nem egy hírt hallhattál a közelmúltban, hogy a városokban vadállatot láttak (főként a vaddisznóknál figyelhető meg a jelenség és sajnos a vaddisznó támadás sem ritka).
Nem gondolnám, hogy ez az egyetlen oka a jelenségnek, egyszerűen praktikusságból vagy ha úgy tetszik „lustaságból” teszik az állatok, hiszen könnyen hozzájutnak az élelemhez városi környezetben.
Mi emberek is szeretjük a kényelmet. Miért mennénk az erdőbe gyűjtögetni, mikor a boltban is beszerezhetjük a reggeli betevőt és még válogathatunk is? (Persze tudom annak is megvan a feelingje, de nem megyünk minden nap gombászni az erdőbe – legalábbis a legtöbb ember.)
Egy szó, mint száz: 100%-os megoldás nincs, hiszen az állatok is állandóan tanulnak, alkalmazkodnak a környezethez.
A megoldást pedig a változatosságban látom. Törekedj arra, hogy egyszerre több védekezési eszközt alkalmazz (villanypásztort és ultrahangos technológiát is), hogy a vadak ne tudják kiismerni a védekezési stratégiádat.
Minél több érzékszervét zavarod az állatoknak (látás, hallás, szaglás, tapintás) annál sikeresebben védheted meg a területed.
És végül meglátod, az eredmény nem fog elmaradni.
Hasonló tartalmakért iratkozz fel hírlevelünkre és rendszeresen értesítünk az új cikkekről, újdonságokról!
Ha hasznosnak találtad a cikket és szerinted segítséget nyújt másoknak is a tartalma, kérlek oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel
