Ismerd meg a rágcsálókat – Egerek és patkányok

Az egyre gyakoribb hideg nappalok és éjszakák hatására az egerek és patkányok sajnos bemerészkednek az épületekbe. Egyre többet találkozunk a garázsainkba, műhelyeinkbe, padlásainkra betévedt rágcsálókkal.

Az őszi betakarítás utáni takarmány raktárainkban szintén “összefuthatunk” velük. Ezek a rágcsálók elsősorban élelmiszer után kutatnak, mivel a hideg, fagyos időben nehezebb táplálékot szerezniük.

Az elhullott ételmorzsa, háziállataink csemegéi, vagy csak a szeméttároló edényeink, mind-mind ínycsiklandozó élelemforrásai lehetnek az egereknek, patkányoknak, és más rágcsálóknak.

A rágcsálók főbb jellemzői

A rágcsálók az emlősök osztályába tartoznak, vagyis gerincesek, szőrösek és nem csak itthon, de az egész világon elterjedtek.

Szinte kivétel nélkül, mindenhol találkozhatunk velük: falvakban és nagyvárosokban egyaránt.

A rágcsálók közül az egerek és a patkányok a legelterjedtebbek Magyarországon. Ezek a kis állatkák jelentős károkat okozhatnak, de veszélyesek is, hiszen piszkos, fertőző környezetben élnek így betegségeket hordozhatnak. 

Közegészségügyi kockázatokat teremtenek azzal, hogy kedvelt élő- és búvóhelyeik a szennyvízcsatornák (főként a patkányoknak).

A szennyezett környezet által különféle járványokat, fertőzéseket terjeszthetnek, de ezenkívül testük szőrzetén szívesen megtelepednek élősködők, paraziták, melyek által szintén terjesztőkké válnak.

A legtöbb – állatoknál jelentkező betegség – szerencsére nem veszélyes az emberre, viszont a patkányok kapcsán zoonózisról kell beszélnünk, vagyis állatról emberre terjedhetnek a betegségeik. Példaként az asztma kialakulását lehetne megemlíteni. De egyébként a patkány megjelenése az otthonokban más, lakáson belüli allergiás reakciót is okoz, a legkülönfélébb egészségügyi problémákkal.

Ami az egerekről tudni érdemes

Az apró rágcsáló testfelépítése, illetve tulajdonságai

Az egér fürge, ügyesen mászik és kapaszkodik akár fel a falra. A testhossza kb. 9 cm. Testét rövid, szürke szőrzet fedi és hosszú farka körülbelül a termete hosszát is megközelíti – ez segít neki az egyensúlyozásban.

Az egerek gyorsan szaladnak, egyensúlyérzékük, mászó- és kúszóképességük kiváló.

Nehezen gondolná az ember, de akár 30 cm(!) távolságot is képesek átugrani.

Az állatka hegyes orrával szaglászik, de ez nem csak a táplálék felkutatásában segít, hanem a párkeresésben és a tájékozódásban is – mivel a bajusza tapogatószervként funkciónál.

Szuper tájékozódási képességükhöz képest a látása gyenge, viszont szemük fényérzékelő-képessége igen jó, mivel az éjszakai látáshoz alkalmazkodott.

Ez egyébként csak a mozgás érzékelésére szolgál: a formákat látják, azonban a színeket nem. Érzékszerveik közül a hallása a legkifejlettebb – ez segíti a tájékozódásban.

Mit eszik az egér?

Fogazata tipikus rágcsáló fogazat: vagyis alul és felül 2-3 hosszú, véső alakú metszőfoga van. Táplálék keresése során nem válogat, mindenevő.

A magvakat, gabonaféléket, húsételeket, de az emberi élelmiszereket is szívesen fogyasztja.

Hogyan szaporodik?

Nem is csoda, hogy elterjedt hazánkban, hiszen nagyon szapora állatról van szó: évente hatszor fial, egy ellés alkalmával pedig 4-8 utód is születhetik.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy-egy egérpárnak optimális körülmények között évente 1000(!) ivadéka is lehet.

Élőhelyük

A pici rágcsáló keveset vándorol.

Alkalmazkodóképességére jellemző, hogy nagy hidegben is tartósan meg tud telepedni, ilyenkor pedig nagy bundát növeszt. A házi egér az épületekbe aktív- és passzív úton egyaránt bejuthat.

Az aktív azt jelenti, hogy az egér direkt módon – táplálékszerzés, vagy fészekrakás reményében slisszol be egy adott épületbe.

A passzív mód ennek ellentétje: általában raktárakba, gyárakba kerülnek ilyen módon, például a göngyölegekkel.

Az egér olyannyira “lokálpatrióta”, hogy ha kedvező életfeltételeket talál, akár egész életét 1–3 méter sugarú kör területen éli le. Ennek egyik oka az, hogy élettevékenységükhöz alig van szükségük folyadékra.

Aktivitásukat egyébként a kíváncsiság is meghatározza, persze csak amikor nem érzik magukat veszélyben. Éppen ezért általában csak teljes csendben, főleg éjjel tevékenyek.

Igen jó hallásuk miatt az egerek a legkisebb neszre is elosonnak., azonban a zajra – főleg a magas hangokra – különösen érzékenyek.

Minden, amit a patkányokról tudni érdemes

A patkányok testfelépítése, és egyéb tulajdonságai

A patkányok az egereknél kétszer nagyobbak – így egy kifejlett példány akár 25 centiméterre is megnőhet.

A testét szürkésbarna szőr fedi, apró fülei és termeténél rövidebb farka van.

Két fajtáját különböztetjük meg: a házi- és a vándorpatkányt.

A házi patkányok padláson, tetőkön, istállókban, magtárakban, míg a vándorpatkány a csatornákban, pincékben, szennyezett helyek közelében telepedik le.

A vándorpatkány és a házi patkány közötti különbség legfőképp a szőrük színén látható.

A vándorpatkány sötétebb szürkésbarna, míg a házi patkány világosabb, karcsúbb és tompább orrával szagolja ki a táplálékot. Az életmódbeli különbséget is érzékelteti, hogy a házi patkánynak tisztább szőre van.

Mit eszik a patkány?

Mindenevő állat, főképp magokat, növényi terményeket eszik, kisebb rovarokat, bogarakat is elfogyaszt.

A rágcsálók szaporodása

A házi patkányok évente 2-4 alkalommal is kölykezhetnek. Az alom száma elérheti 10-et is.

Ezzel szemben a vándorpatkány még szaporább rágcsáló, hiszen évente 6-8 alkalommal is fialhat, az alom mérete pedig átlagosan 10-11 kölyköt jelent.

Egy patkány-párnak évente 400-800 utóda is lehet. Habár átlagosan 2-3 évig élnek, de az egyedek többsége jóval előbb elhullik.

Hol él, és mennyit vándorol?

A patkány szinte mindenhol megél. Az egerekkel szemben, akik a kisebb hatósugaró életteret preferálják, a patkány naponta akár 1 km bejárására is képesek. (Ez főként a vándorpatkányra igaz).

A rágcsáló a tetőgerendák között, a falon vagy a földön lévő mélyedésekben és üregekben él sokszor hajókon utazik, de manapság már repülőgépen is találkozhatunk vele. Gyorsan szaporodik a városokban is, lakótelepeken illetve a belvárosi pincékben.

A rágcsálók károkozása

A rágcsálók a rágásukkal számottevő mértékben károsíthatják a körülöttünk levő berendezéseket, tárgyakat, élelmiszereket.

Ezen kívül a takarmány tárolóba, illetve a raktárakba is szívesen járnak az ömlesztett, vagy zsákolt takarmányok miatt.

A rágcsálók pedig akár 20 kilogrammnyi takarmányt is megehetnek évente. A takarmányban ráadásul az ürülékükkel, és a vizeletükkel az elfogyasztott mennyiség többszörösét szennyezik be – jelentős állat- és humán-egészségügyi kockázatot generálva.

Az épületekben, berendezésekben is kárt okozhatnak, azokba lyukakat, járatokat fúrnak, megrágják a fa- és falszerkezeteket, a vezetékeket, illetve a szigetelést.

A sérült kábelek miatt jelentős a tűzveszély és a halálos áramütés kockázata.

A földbe magukat beásó patkányok földcsuszamlást vagy árok- és csatornapartok összeomlását idézhetik elő, akár árvizeket is okozva ezzel.

A rágcsálók ezen túlmenően zavarják a haszonállataink nyugalmát, így csökkentve a nyugodt pihenésüket. Épp ezért a termék-előállítást (pl. tejtermelés, méz előállítás) is hátráltalják.

Ugyan jelentős gazdasági veszteséget okoznak, azonban a hatályos jogszabályok szerint az adott ingatlan tulajdonosának feladata a rágcsálóirtás elvégzése, illetve elvégeztetése.

Rágcsálóirtó hatóanyagokra, mérgekre való rezisztencia kialakulását (ilyen történik pl. a fővárosban is), ez pedig igencsak megnehezíti a hatékony, rágcsálók elleni védekezést.

Milyen hatékony védelem létezik a rágcsálók ellen?

A kártevők szeretik a zsúfoltságot, ennek megszüntetése tehát segít a túlszaporodásuk megelőzésében. Épp ezért rendkívül fontos, hogy a szemetet zárt szemeteszsákokban vagy tárolóedényekben tartsuk.

Ezen kívül a komposzthalmok a rágcsálók ideális búvó- és szaporodó helyei – ezért biztonságosan fedjük be a komposztot. Megelőzésre, illetve a már beköltözött rágcsálókra a Doxmand ultrahangos rágcsálóriasztók hatékony megoldást nyújtanak.

És hogy pontosan mit is lehet tenni az egerek és a patkányok ellen? A megoldásról bővebben itt olvashatsz.