Az egyre gyakoribb hideg nappalok és éjszakák hatására az egerek és patkányok sajnos bemerészkednek az épületekbe. Egyre többet találkozunk a garázsainkba, műhelyeinkbe, padlásainkra betévedt rágcsálókkal.
Az őszi betakarítás utáni takarmány raktárainkban szintén „összefuthatunk” velük. Ezek a rágcsálók elsősorban élelmiszer után kutatnak, mivel a hideg, fagyos időben nehezebb táplálékot szerezniük.
Az elhullott ételmorzsa, háziállataink csemegéi, vagy csak a szeméttároló edényeink, mind-mind ínycsiklandozó élelemforrásai lehetnek az egereknek, patkányoknak, és más rágcsálóknak.
A rágcsálók főbb jellemzői
A rágcsálók az emlősök osztályába tartoznak, vagyis gerincesek, szőrösek és nem csak itthon, de az egész világon elterjedtek.
Szinte kivétel nélkül, mindenhol találkozhatunk velük: falvakban és nagyvárosokban egyaránt.
A rágcsálók közül az egerek és a patkányok a legelterjedtebbek Magyarországon. Ezek a kis állatkák jelentős károkat okozhatnak, de veszélyesek is, hiszen piszkos, fertőző környezetben élnek így betegségeket hordozhatnak.
Közegészségügyi kockázatokat teremtenek azzal, hogy kedvelt élő- és búvóhelyeik a szennyvízcsatornák (főként a patkányoknak).
A szennyezett környezet által különféle járványokat, fertőzéseket terjeszthetnek, de ezenkívül testük szőrzetén szívesen megtelepednek élősködők, paraziták, melyek által szintén terjesztőkké válnak.
A legtöbb – állatoknál jelentkező betegség – szerencsére nem veszélyes az emberre, viszont a patkányok kapcsán zoonózisról kell beszélnünk, vagyis állatról emberre terjedhetnek a betegségeik. Példaként az asztma kialakulását lehetne megemlíteni. De egyébként a patkány megjelenése az otthonokban más, lakáson belüli allergiás reakciót is okoz, a legkülönfélébb egészségügyi problémákkal.
Ami az egerekről tudni érdemes
Az apró rágcsáló testfelépítése, illetve tulajdonságai
Az egér fürge, ügyesen mászik és kapaszkodik akár fel a falra. A testhossza kb. 9 cm. Testét rövid, szürke szőrzet fedi és hosszú farka körülbelül a termete hosszát is megközelíti – ez segít neki az egyensúlyozásban.
Az egerek gyorsan szaladnak, egyensúlyérzékük, mászó- és kúszóképességük kiváló.
Nehezen gondolná az ember, de akár 30 cm(!) távolságot is képesek átugrani.
Az állatka hegyes orrával szaglászik, de ez nem csak a táplálék felkutatásában segít, hanem a párkeresésben és a tájékozódásban is – mivel a bajusza tapogatószervként funkciónál.
Szuper tájékozódási képességükhöz képest a látása gyenge, viszont szemük fényérzékelő-képessége igen jó, mivel az éjszakai látáshoz alkalmazkodott.
Ez egyébként csak a mozgás érzékelésére szolgál: a formákat látják, azonban a színeket nem. Érzékszerveik közül a hallása a legkifejlettebb – ez segíti a tájékozódásban.
Mit eszik az egér?
Fogazata tipikus rágcsáló fogazat: vagyis alul és felül 2-3 hosszú, véső alakú metszőfoga van. Táplálék keresése során nem válogat, mindenevő.
A magvakat, gabonaféléket, húsételeket, de az emberi élelmiszereket is szívesen fogyasztja.
Hogyan szaporodik?
Nem is csoda, hogy elterjedt hazánkban, hiszen nagyon szapora állatról van szó: évente hatszor fial, egy ellés alkalmával pedig 4-8 utód is születhetik.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy-egy egérpárnak optimális körülmények között évente 1000(!) ivadéka is lehet.
Élőhelyük
A pici rágcsáló keveset vándorol.
Alkalmazkodóképességére jellemző, hogy nagy hidegben is tartósan meg tud telepedni, ilyenkor pedig nagy bundát növeszt. A házi egér az épületekbe aktív- és passzív úton egyaránt bejuthat.
Az aktív azt jelenti, hogy az egér direkt módon – táplálékszerzés, vagy fészekrakás reményében slisszol be egy adott épületbe.
A passzív mód ennek ellentétje: általában raktárakba, gyárakba kerülnek ilyen módon, például a göngyölegekkel.
Az egér olyannyira „lokálpatrióta”, hogy ha kedvező életfeltételeket talál, akár egész életét 1–3 méter sugarú kör területen éli le. Ennek egyik oka az, hogy élettevékenységükhöz alig van szükségük folyadékra.
Aktivitásukat egyébként a kíváncsiság is meghatározza, persze csak amikor nem érzik magukat veszélyben. Éppen ezért általában csak teljes csendben, főleg éjjel tevékenyek.
Igen jó hallásuk miatt az egerek a legkisebb neszre is elosonnak., azonban a zajra – főleg a magas hangokra – különösen érzékenyek.
Minden, amit a patkányokról tudni érdemes
A patkányok testfelépítése, és egyéb tulajdonságai
A patkányok az egereknél kétszer nagyobbak – így egy kifejlett példány akár 25 centiméterre is megnőhet.
A testét szürkésbarna szőr fedi, apró fülei és termeténél rövidebb farka van.
Két fajtáját különböztetjük meg: a házi- és a vándorpatkányt.
A házi patkányok padláson, tetőkön, istállókban, magtárakban, míg a vándorpatkány a csatornákban, pincékben, szennyezett helyek közelében telepedik le.
A vándorpatkány és a házi patkány közötti különbség legfőképp a szőrük színén látható.
A vándorpatkány sötétebb szürkésbarna, míg a házi patkány világosabb, karcsúbb és tompább orrával szagolja ki a táplálékot. Az életmódbeli különbséget is érzékelteti, hogy a házi patkánynak tisztább szőre van.
Mit eszik a patkány?
Mindenevő állat, főképp magokat, növényi terményeket eszik, kisebb rovarokat, bogarakat is elfogyaszt.
A rágcsálók szaporodása
A házi patkányok évente 2-4 alkalommal is kölykezhetnek. Az alom száma elérheti 10-et is.
Ezzel szemben a vándorpatkány még szaporább rágcsáló, hiszen évente 6-8 alkalommal is fialhat, az alom mérete pedig átlagosan 10-11 kölyköt jelent.
Egy patkány-párnak évente 400-800 utóda is lehet. Habár átlagosan 2-3 évig élnek, de az egyedek többsége jóval előbb elhullik.
Hol él, és mennyit vándorol?
A patkány szinte mindenhol megél. Az egerekkel szemben, akik a kisebb hatósugaró életteret preferálják, a patkány naponta akár 1 km bejárására is képesek. (Ez főként a vándorpatkányra igaz).
A rágcsáló a tetőgerendák között, a falon vagy a földön lévő mélyedésekben és üregekben él sokszor hajókon utazik, de manapság már repülőgépen is találkozhatunk vele. Gyorsan szaporodik a városokban is, lakótelepeken illetve a belvárosi pincékben.
A rágcsálók károkozása
A rágcsálók a rágásukkal számottevő mértékben károsíthatják a körülöttünk levő berendezéseket, tárgyakat, élelmiszereket.
Ezen kívül a takarmány tárolóba, illetve a raktárakba is szívesen járnak az ömlesztett, vagy zsákolt takarmányok miatt.
A rágcsálók pedig akár 20 kilogrammnyi takarmányt is megehetnek évente. A takarmányban ráadásul az ürülékükkel, és a vizeletükkel az elfogyasztott mennyiség többszörösét szennyezik be – jelentős állat- és humán-egészségügyi kockázatot generálva.
Az épületekben, berendezésekben is kárt okozhatnak, azokba lyukakat, járatokat fúrnak, megrágják a fa- és falszerkezeteket, a vezetékeket, illetve a szigetelést.
A sérült kábelek miatt jelentős a tűzveszély és a halálos áramütés kockázata.
A földbe magukat beásó patkányok földcsuszamlást vagy árok- és csatornapartok összeomlását idézhetik elő, akár árvizeket is okozva ezzel.
A rágcsálók ezen túlmenően zavarják a haszonállataink nyugalmát, így csökkentve a nyugodt pihenésüket. Épp ezért a termék-előállítást (pl. tejtermelés, méz előállítás) is hátráltalják.
Ugyan jelentős gazdasági veszteséget okoznak, azonban a hatályos jogszabályok szerint az adott ingatlan tulajdonosának feladata a rágcsálóirtás elvégzése, illetve elvégeztetése.
Rágcsálóirtó hatóanyagokra, mérgekre való rezisztencia kialakulását (ilyen történik pl. a fővárosban is), ez pedig igencsak megnehezíti a hatékony, rágcsálók elleni védekezést.
Milyen hatékony védelem létezik a rágcsálók ellen?
A kártevők szeretik a zsúfoltságot, ennek megszüntetése tehát segít a túlszaporodásuk megelőzésében. Épp ezért rendkívül fontos, hogy a szemetet zárt szemeteszsákokban vagy tárolóedényekben tartsuk.
Ezen kívül a komposzthalmok a rágcsálók ideális búvó- és szaporodó helyei – ezért biztonságosan fedjük be a komposztot. Megelőzésre, illetve a már beköltözött rágcsálókra a Doxmand ultrahangos rágcsálóriasztók hatékony megoldást nyújtanak.
És hogy pontosan mit is lehet tenni az egerek és a patkányok ellen? A megoldásról bővebben itt olvashatsz.
